Magyar hidegvérű

Magyarországra nagy számban importáltak be hidegvérű lovakat főként Ausztriából, főként Vas és Zala megyébe. A századfordulóra két fajtatípus alakult ki. Az egyik helyen melegvérű lovakat kereszteztek Nórival, a másik helyen más hidegvérűekkel. Végül jobban a nehezebb típusú terjedt el. Az állomány vegyes lett a keresztezések végett. Majd 1913-tól kicsit szervezettebbé vált a tenyésztés. Először Nóri ménekkel, Clydesdale és Belga-ardennivel próbálkoztak. Végül a Nórinál maradtak. Viszont Sopron megyében inkább Belga fajtát használtak, és előkerült a Shire fajta

is. De ez sem volt igazán tetszetős. A II. világháború következtében az állomány lecsökkent. Így 59 Belga Ardennit és 17 francia Ardennit importáltak. A fajta végül 1953-tól lett elismert fajta. De meg kell említenünk a Percheron fajtát is, ugyanis az 1980-as évektől használtak Percheron méneket is.

A fajtát főleg hús- és igáslónak hasznosítják. Feje arányos, nyaka közepesen hosszú, jól izmolt. A mar nem kifejezett, a sörénye és a farka dús, a hát széles és közepesen hosszú. Fara terjedelmes, jól izmolt, szügye mély, lapockája közepesen dőlt, izületei burkoltak. Marmagassága 150-165 cm. Színe a pej, szürke, sárga, feketes, deres.